Beniczky Péter: A szabadságról

Mi lehet kedvesebb
S gyönyörűségesebb
Mint a kívánt szabadság?
Könnyen uralkodó,
Noha hivalkodó,
Akaratos méltóság,
Maga kedvét járja,
Rabságot utálja,
Nem barátja a bírság.

Mert a napfény alatt
Mindenféle állat
Vágy, siet szabadságra,
Tengeren evezve
S föld színén kerengve
Repül e nyájasságra:
Ki ha azt nyerheti,
Magával hiteti
Hogy jutott boldogságra.

Mert a kötelesség
Nem legkisebb ínség.
Ki van más birtokában,
Sok álomszakasztást,
Törődést s udvarlást,
Tűrve nyög a magában,
Aki más asztalán,
S nem maga tányérán
Akar enni a koncban.

Nem mondom: királyság,
De egy kis uraság,
Ki lakhatik házánál:
Bár füstös légyen is,
És sással fedett is:
Jobb más palotájánál:
Nyugszik hol akarja,
Sétál hol kívánja,
Nem ül más ajtajánál.

Amikor akarod,
Teríted asztalod.
Nem vársz abból senkitől.
Ha vagyon mit enned,
Nem panaszos étked,
Nem hajtnak ki asztaltól,
Nem űznek dologra,
S nem jön ablakodra
Bírságpecsét bírótól.

Noha kalmár ebe
Mind nyárba és télbe
Rágódik zsíros koncon,
Borsos étket eszik,
Sátor alatt nyugszik,
S nyújtózik a lazsnakon:
De mégis néz mordon,
Hogy nem jár szabadon
És hogy van kötve láncon.

A farkas az erdőt
Járja, s üvölt időt.
Fárad sokat éhezve.
Tűr a koplalással,
Csakhogy a vas lánccal
Ne legyen nyakon kötve:
Szabadságnak örül,
Pálcaütést kerül,
Fél ne legyen rekesztve.

Sebes rárót foghatsz
Ölyvöt megtaníthatsz
Fürjét s foglyot hogy fogjon,
Nagy sok koplalássál
S álomszakasztássál
Szoktatod: megmaradjon:
Mégis sokszor elhágy,
És szabadságra vágy,
Nézi mint elszaladjon.

Majmot mulatságért
S medvét nevetségért
Jól tartnak bérekesztve,
Nyakán gallér villog
S hátán palást forog.
Néki sokat kedvezve:
De a mint kelletlen
Étele ízetlen,
Jár szabadsággal kedve.

Kalitkában madár
Lakjék kedvére bár
Zöld árnyékkal befedve,
Hol nem éri eső.
Csakhogy gyenge vessző
Tartóztatja rekesztve:
Mégis óhajt azon,
Hogy nincsen szabadon:
Búsul ártatlan szíve.

Hogyha szabadságban
Nem laktál, sorsában,
Ezt nem tudod fontolni,
Mely drága kincs légyen,
S mennyi sokat érjen,
Ahhoz nem tudsz szólani:
Én is ármálissát
S arannyal írt jussát
Nem érkezem fejteni.