Ifjat s leányt a szív
Szerelme egybehoz,
És mennek istenök
Kegyes szolgáihoz.
Hogy együtt álljanak
Napfény s ború alatt, –
Megáldó szent igét
A papnak ajka ad.
De mond a tisztes agg:
“Ily íge tiltva van!”
A kettő összenéz
Komoly-fájdalmasan.
Nyugtatva int az agg,
És arcza felpirúl –
S ez íge szíven át
Hangzik le ajkirúl:
“A sorsot híveim,
Melly csügg felettek,
– Mert nékem tiltva van –
Az isten áldja meg!”
