Hold te sápadt arczú lánya
A’ sötétlő csendes éjnek,
Szemlélője fájdalomnak,
Szemlélője annyi kéjnek.
Oh ne nézz ezüst sugárral,
Oh ne nézz le kedvesemre,
Vess inkább piros sugárban
Életszínt a’ holttetemre.
Lásd míg ő élt úgy szerette
Nézni nesztelen futásod,
Tán ha lemosolygsz reája,
A’ hideg sírból felásod.
Oh né nézz ezüst sugárral
Oh ne nézz le kedvesemre,
Vess inkább piros sugárban
Életszint a’ holttetemre.
