Pálóczi Horváth Ádám: Búsuljon a ló, elég nagy a feje

De mit töröm fejemet? hiszen nemcsak engemet érdekelnek
A gond s a sok bajok is, ily szomorún mások is énekelnek.
Alig vagyon, aki oly nagyon örülhessen,
Hogy néha ne kesergene keservesen:

Vígasztalják magokat, ha találnak társakat a szegények,
Mint fáradtan utazó s egymásra találkozó jövevények.
Könnyebb a jaj, és a sok baj fogyatkozik,
Ha sokára bús társára találkozik.

Hát ezer bajomba is, ha még ezer volna is, vígan élek.
Tudok olyat eleget, akivel még életet nem cserélek.
Félre gondok! hoppot mondok, ha sántán is,
Hopp éjfélben! hopp ebéden, s vacsorán is.