Nem-e – hát az országúton
Mik azok az oszlopok,
Melyekről a városokba
Ágaznak a sodronyok.
S mi az amott az asztalon,
Az a kis réz gépezet?
Mit egy ember igazgat és
Minduttalan cserszeget.
Az a gép, és sodronyai,
A sok úti szlopon,
Távirda, mely a leírt szót
Viszi villám-szárnyakon.
Kolozsvárról Pesten terem
Néhány tűnő perc alatt,
Így miként a villany erő
Élő állat nem szalad.
