Ki zeng oly édesen,
Édes keservesen,
Elő varázsolván
A nap sugárait,
Álomból ébresztvén
A rétek lányait?
Ki az, kinek dalán
A zöld hegy oldalán
Elnémul zúgó hab,
Megáll sivító szél,
S a rengeteg vada
Öröm-mámorra kél?
Kinek angyal dalát
Az égbe viszi át,
S kiváncsi csillagok
Mind alább szállanak,
Mig mámorittason
A földre hullanak?
Az isten maga tán?
Nem, ez a csalogány,
De isten alkotá,
Hogy földön mindennek
Bús-édes hangjai
Tolmácsa legyenek.
