Pósa Lajos: Téged az én szivem soha el nem feled…

Téged az én szivem soha el nem feled,
Mégse lennék boldog soha többé veled.
Csapodárságoddal nagy sebet ejtettél,
Be nem gyógyitanád, akárhogy szeretnél.

Álmomba’ se lássam gyönyörű orczádat!
Jaj, ha rám mosolyog: elfog a búbánat.
Sohajtsak, epedjek: csak maradj te távol!
Takarja be képed sürü, sötét fátyol!

Pósa Lajos: Te voltál királyném…

Te voltál királyném,
Uralkodtál rajtam.
Karomat, szivemet
Teneked áldoztam.

Harczba’ voltam érted
Az egész világgal,
Trónodat megvédtem
Egy kis szál virággal.

Egy kis szál virág volt
Az én nagy fegyverem,
Illatos rózsaszál:
A tiszta szerelem.

Nincs többé felettem,
Nem is lesz hatalmad:
Biboros ruhádnak
Fényét bemocskoltad.

Leszaggatom rólad,
Kidobom a szélbe;
Milyen királyné vagy:
Szerte hadd beszélje!

Lelöklek a trónról,
Nem való vagy oda –
Nem illik fejedre
Az arany korona.

Lábammal taposom
Arany koronádat –
Még csak egy könyet se
Hullatok utánad.

Pósa Lajos: A magyar nyelv

Nincsen szebb nyelv a magyar nyelvnél,
Lágyan csendül hangja,
Mint a messze rónaságon
A puszták harangja.
Álmodó madárnak
Édes sóhajtása,
Rengő rózsaleveleknek
Szelíd suttogása.
Bűvös-bájos a magyar szó,
Szépen szóló muzsikaszó.

Nincsen szebb nyelv a magyar nyelvnél,
Büszkék legyünk rája!
Fölharsan, mint a viharnak
Zúgó harsonája.
Zeng a bérczek ormán
Felhőkkel beszélve,
Fönséges nagy siralmában
Fölkiált az égre,
Könnyet szór a csillagokra,
Keservinket panaszolja.

Nincsen szebb nyelv a magyar nyelvnél,
Cseng szabadon, bátran,
Mint a hősnek kardja csattog
Villámló csatákban,
Ezredévnek őre,
Szabadság védője,
Benne van a magyar nemzet
Múltja és jövője.
Csengj, te szép kard, láng-lövelve,
Ősapáink drága nyelve!

Pósa Lajos: Minek tépted össze az én hű szivemet!…

Minek tépted össze az én hű szivemet!
Minek szórtad szét, mint a rózsalevelet!

Még összetépve is nevedet sohajtja,
Még széjjelszórva is szerelmét susogja.

Hullatsz még utána keserű könyeket.
Összeszednéd még te eltépett szivemet.

De hol találod meg ezen a világon?
Kit a szélnek szárnyán, kit a tüskeágon.