Tóth Kálmán: Boldog, kit a szenvedélyek…

Boldog, kit a szenvedélyek
Habzó vada tép szét,
Ki nagy eszmék védelmében
Veszti haló részét.

Boldog, a ki izmos kardnak
Csapásitól dől el,
De jaj, mikor holtra szúrnak
Apró gombostűkkel.

Szép a küzdés vész, vihar közt
Meredeken, sziklán,
De mit tegyünk, mikor jő a
Hazug, ravasz, hitvány?

Kik, ha győznek: görbe szájjal
Reánk vigyorognak,
És a kiket – ha mi győzünk,
Megszánva még védünk, őrzünk,
Olyan nyomorultak!