Tényleg szép ruhát
gondoltam én rád.
Zöldes színeket,
sárgás fényeket.
Így megyünk tovább,
s mindenki csodál.
Harsány énekek,
hárfák, hangszerek
szólnak szüntelen.
S téged megszeret
minden földi jó,
nincs is erre szó.
Főleg nem enyém,
mert én csak szerény
álmokat szövök
kis szavak fölött.
S nincsen több határ,
sem nagyobb varázs,
mint egy új mosoly
tündérarcodon.
