Krivák-Móricz Judit Ilona: Vörös öröm…

Ilona Krivák-Móricz: Vörös öröm című versét adom elő

Vörös öröm…
az arcodon.
Diadal. mámor, hatalom.
Uralom mindenek felett.
De az idő igazságos,
megállítani nem lehet.
S a megvezetett emberek felébrednek,,
Szirén hangjaid már nem hatnak,
elhalkultak elhaltak.
Arcodon már nem ül a vörös öröm,
DAC düh, megbántottság és közöny.
Mit hittél??
hogy minden úgy marad ahogy
megörökölted a szüleidtől??
Változás nem lesz???
s így marad???
Te is áttestálod gyermekednek
a hatalom birtokát???
De az idő igazságos,
A vörös színt felváltja a TRIKOLOR
ERŐ HŰSÉG REMÉNY.

  1. 12.

Krivák-Móricz Judit Ilona: Múlt

Ilona Krivák-Móricz: Múlt című versét adom elő

Múlt , újra és újra
utánam nyúlsz.
Tollak el magamtól ,
hányszor, ki tudja.

Kísértessz ,
karod próbál átölelni,
visszahúzni.

NEM akarok veled foglalkozni!
Elegem van belőled!
Most itt a jelen.
Ez az ami fontos!


Kicsit nyugodtan élni,
Talán még tervezgetni
is egy kicsit.
Ha nem is sokat.


JÖVŐ-t lenül meg
nem lehet.
NEM SZABAD ÉLNI!
Hogy mennyi az annyi????
nem érdekel!


De te az álmaimat
is átszövöd.
nem szépet, vagy
nyugalmat hozol.


Éjszakáim romos álmai
próbálják elrontani,
a jövőt.
NEM KAPOD MEG!
NEM ADOM NEKED!!!


Enyém még ez a
a jelen ,
és talán a Kísértő képeid elorozza
talán az a
CSEPP JÖVŐ


2023. 09. 08.

Krivák-Móricz Judit Ilona: Elvágyódás

Nem jó itt nekem..
a földi élet maga a tisztítótűz,
Itt nyargal a négy lovas.
HÁBORÚ BETEGSÉG HALÁL ÉS A JÁRVÁNYYOK.,


A földi ember milliárdok nyomorognak ,
éheznek, fedél sincs a fejük felett.
A vékony kisebbség dőzsöl.
Eszébe nem jut a segítség.

Nem találtam életem során sok jót.
Tapasztalásom több mint szomorú.
életem méteréből még
hány centi van hátra????
Jó hogy nem tudom .

De ha ez a málladozó ruha testem
elvásik, és a lélek kiszabadul.
remélem más planétán ébredek.
Egy más univerzumban. más bolygón .

Ahol nem tombol a MATÉRIA .
az emberi hiúság, és az önzés .
Megértik egymást a lelkek.
mert erre törekednek,


ELVÁGYÓDOM.
2023.01.29.

Krivák-Móricz Judit Ilona: Elnémulok

Azt hittem ebben a korban
már komolyan törekszünk arra
hogy a beszélgetések barátsággá szövődjenek,
Hisz a magány szinte törvényszerű
ahogy idősödünk,


Barátságokat megtör a halál.
Amúgy is veszítünk a
szemlélet , nézet felfogás tükrében.
FÁJÓ

Kevesen maradunk.
vagy alig.
nem kellene törekedni a megértésre??,
elfogadásra?
Csendben maradni?

Vigyázni a már keservesen megkapott
barátkozásra?
Apró lépések.
A fiatalabb generáció minket
nem fogad el. vagy csak legyint.

A tőlünk idősebbekkel meg mi nem tudunk
már mit kezdeni,
Őket támogatni kell. s mi sem
vagyunk fiatalosak , idősödünk.
FÁJÓ


Próbáltam megvitatni a mondandót
Nem lehetett..
Vitatkozni meg nem szeretek,
fölösleges.


Egyetlen választásom maradt.
CSENDBEN MARADNI
ELNÉMULNI. ÖRÖKRE.

  1. 17.

Krivák-Móricz Judit Ilona: Azt mondod

Ilona Krivák-Móricz: Azt mondod című versét adom elő

Azt mondod :
nekem van mire emlékeznem.
Én legalább voltam helyeken.
láttam szép dolgokat.
És te??
Te hol voltál????
Felelek:
Igen én kevés helyen voltam.
Fiatalon a semmiből indultam el.
kemény küzdelemmel elértem azt
amim most van.
Ráment az életem java..
De most amim van, azért én dolgoztam meg.
Nem a semmiből teremtődött.
Igen igazad van, idős vagyok.
Viszont nyugodt öregség elé nézek.
Amire szükségem van, az a rendelkezésemre áll.
van anyagi hátterem.
A kis dolgok is boldoggá tudnak tenni.
Az utódom is rendben éli az életét.
Te elfecsérelted az adott életedet!
Eltűnt az időben mindened. Most úgy állsz
hogy szinte semmid sincsen.
Filléres gondjaid viszont vannak,
nem tudod mit hoz a jövő,
Az a kevés ami még hátra van.
Kialakult egy fordított helyzet közöttünk,
Megfordult szinte minden.
Én most a te fiatalkori életedet élem.
Míg te az én fiatalkorimmal küszködsz
a minden napokban.
2023.08.27.

Krivák-Móricz Judit Ilona: Azért írom a verset…

Azért írom a verset…
mert van mondandóm ,
Azért írom a verset…
mert igaznak vélem
a tartalmát. amit megalkotok.
Azért írom a verset…
mert fel akarom rázni
édes álmából az olvasót,
Azért írom a verset…
gondolkodásra késztetem
azt aki olvassa,
Azért írom a verset…
mert ha az a válasz
hogy sértő.
Akkor ez valóban lehet sértő
de lehet hogy az igazat írtam
a színtiszta igazat.
és az fájhat
mert TELITALÁLAT!
2023.03,17.

Krivák-Móricz Judit Ilona: Az úgy kezdődött

Az úgy kezdődött
hogy ő mert visszaütni.
Hogy képzelte???
Majd Én megmondom
Majd Én megmondom
mert nekem is ehhez van jogom!!!
hisz KIVÁLASZTOTT VAGYOK !!!!
Hisz KIVÁLASZTOTT VAGYOK !!!!
ki meri ezt megkérdőjelezni???
Kit érdekel hogy TE őslakos vagy????
S én közel 2000 év után jöttem ide????
Nekem adták ezt a földet !
NA EZ A LÉNYEG!

Pénzért felvásárolhatom ezt a földet??????????
Hisz a PÉNZ az úr!
Engem a világ pénzel!
Ez is itt a lényeg!
Uralom a világ összes országát!
s annak vezetőit!
A PÉNZEM IRÁNYÍT !
/vagy a VÉREIM PÉNZE!/

TE HALLGASS ÉS TŰRJ!
Kit érdekel itt a jog?,
Kit érdekel itt a becsület??
Kit érdekel itt a BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉS????
Kicsi voltam
most naggyá válok..
Nálam az erő
Nálam a jog/talanság
Nálam az erőszak minden modern formája
Nálad a Jog Nálad a TŰRÉS
Nálad a SZÓ/ MEGVONÁS
Nálad a szenvedés
Nálad a fájdalom
s mi marad még???
HA MARAD MÉG VALAMI::::
Az úgy kezdődött
hogy TE mertél visszaütni.

Folyamatos üldöztetés közben
MERTÉL VISSZAÜTNI????
IGEN !! MERTÉL VISSZAÜTNI!!!!!!!!!!
2023.10,14,

Erdős Sándor: Szomorú jövő

Ugyanaz a folyó ugyanaz a víz,

ami hömpölyög e zöldellő mezőn.

Rátekint fentről szomorú szemekkel,

múlt korok emléke áll a dombtetőn.

Fekélyek borítják zöld mező testét

rút sebekkel tarkította az idő.

Nézd, mivé tette a törtető ember?

Vajon itt találja-e majd a jövő?

Fognak még dalolni a víg pacsirták?

Látunk még szökellni barna őzeket?

Simogat zöldellő fát tavaszi szél,

vagy felejthetjük örökre ezeket?

Még van idő gyógyítani föld sebét,

még tehet érte a túlhajszolt ember.

Akkor lesz jövő és megnyugszik a múlt.

Kisírt szemére nézni többé nem kell.

Erdős Sándor: Elűzve

Húzza maga után fényét,
hálni tér mára a nap.
Jótékony sötétbe rejtve
a kopott házfalakat.

Elrejti a bűnt, a szennyet
a jótékony sötétség.
Éjfekete kabátot vesz
eltemetett reménység.

Ám újra eljött a hajnal
aranykötényt véve fel,
összerezzenve a gonosz
nyüszítve letérdepel.

Igaz láthatatlan a bűn,
ám csak lekuporodott.
A nap teríti szét a fényt,
az éj továbbrobogott.