Pethő Levente: Hintaló

( Virtuális valóság -ok )

Görbe talpa karbon szálas
spirál tükör a szárnya,
Fordulj velem a magasba
itt ês most,vagy soha!

Napra készen alkut kötök
algoritmus parancs szóval,
átjárója virtuális világoknak
hologram por nyomába.

Neuron-háló lépcső fokon
kapaszkodjak sörényedbe,
csoda váró Enter gombon
végtelenek végeredménye.

Vágtató patás lovam
végúton ha belefáradt,
megmártozik fotón tóba,
Új hajnal röptében,
lesz belőle kiáradó fénylova.

Ragyogj, patás állatom !
Feszülj neki idő -tér tengelyén,
minden vágyam ha teljesíted
meta-tér kör-ős metszetén,
kvantumdob ,fêny, hang
lelked eledele a tiéd.

10. 05. 2024.
Marosvásárhely

Erdős Sándor: A ház szelleme

Bánat szülte sötétségben
elhagyott ház didereg.
Nem társa bús magányában
vidám ünneplő sereg.

Roggyant vállát moha lepi
vak az összes ablaka,
fény a sötét éjszakában
nem világít már soha.

Rég elhagyták a lakói
bűzzé váltak illatok.
Falai közt fészket vertek
halk neszező állatok.

Csendes erdő befogadta,
ölelően karolja.
Néha a ház álmaiban
felcsendül egy dalocska.

Itt élt kislány énekelte,
ő most a hely szelleme.
Tépett padlás mélyén bújik
köd burkolta fekhelye.

Ha arra jársz, lépj be bátran.
Szeretettel fogadnak.
Sötét erdő magányában
barátságra szomjaznak.

Berechet László: Ballagás

Ami a Ballagás
Csupán érzelmileg rájuk a Tanulója.
voltam a vizsga mint a leckéje,
Az Érettségi elött álló negyedik C
osztály a szalag avató után,
külön, bulit, szervez,

Melynek soránvissza mennek,
az iskola lájukba azonban, az
indulatok el szabadulása,
Következtében, féktelen, örjöngés veszi..

Kezdetét amely során, az osztálytermük is.
kigyuladt, a Tanárok felelősségre vonják,
A Diákokat a Történtekért, ám a Diákok,
emberi mi voltak Megsértve, érzik.

Magukat és lázadni Kezdenek
a házi rendet tanitás közben,
Engedély nélkül elhagyák,
az iskola épületét ?

Az Ifjak Törekednek a világ
Meg változtatására az
Érettségi hatására viszont már,
Egyéni elképzelésekkel és
jövökénnel rendelkező,

Fiataloknak, Lányokkal, válnak belölük.
Mentem az iskola pálya udvaron,
Hanem veletek én is Ballagom,
Oly szép volt a Ballagás.

Sulyok Bernadett: Kutyaszeretet

Úgy néz rám, hogy majd’ megszólal.
Figyel minden porcikája.
Tettre készen azt fürkészi,
Hogy mit csinál a gazdája.
 
Szemei csak úgy ragyognak.
Azt üzenik, jöhet bármi,
Kutyaszíve rajongással
Fog minden nap hazavárni.

Estefelé, amikor már
Világunkba csend költözik,
A kutyatárs az embere
Mellé odagömbölyödik.
 
Szavak nélküli jelzések.
Nem kell más, csupán csak ennyi:
Érezni a ragaszkodást.
Szeretni, szeretve lenni.

Sulyok Bernadett: Reggel az ember

Reggel az ember
Álmosan kel fel.
Issza a kávét,
Nem limonádét.

Vissza az ágyba,
Csak oda vágyna.
Két-három párna
Még mindig várja.

Csoszog a lába,
Fürdőszobába.
Nincs idő másra,
Gyors fogmosásra.

Csíkos a pulcsi,
Fel kéne húzni.
Kabát és táska,
Perdül a vállra.

Halad a szélben,
Futólépésben.
Esik az eső,
Otthon az ernyő.

Rohan sietve
A munkahelyre.

Kocsi nincs, szóval
Inkább metróval.

Hogy fog beérni?
Nem jó elkésni.
Mit szól a főnök?
Jaj, amatőrök!

Mit kell izgulni?
Csak nem rúgnak ki!
Biztatja magát,
Adja a lazát.

Ideges mégis,
Megértem én is.
Izgul a pasas,
Pulzusszám magas.

Odaér végre,
Felnéz az égre.
Nem kell a dráma…
Az ajtó zárva.

Próbálja újra,
Majd’ hogy berúgja.
Gondolja – transzban:
De hát szombat van!