Zelk Zoltán: Ibolya
Ibolya, ibolya,
virítsz már a réten,
gyönyörködsz este a
víg tücsökzenében.
Tücsökzene ringat
este elalvásra,
hajnalban megfürdesz
az ég harmatába’.
Napfény az ebéded,
szellők simogatnak:
így élsz szép vidáman,
hírnöke tavasznak!
