Alaposan mérlegelni csak az Isten tudja,
Hogy a két legnagyobb kínnak melyik a nagyobbja.
Ha a gyermek és a Haza latra volna téve,
Vagy az anya, vagy a honfi össze lenne tépve.
Gyulai Pál, jeles költőnk milyen szépen írta,
Hogy az édes jóanyának a sírban sincs nyugta.
Gyermekihez éjjelenként visszatérő lelkek,
Nemsokára bennem egy hű követőre leltek.
Fájdalomban az anyákkal versenyzésre keltem,
De nekem majd más irányba száll vissza a lelkem.
Aki elveszett Hazáját mint én, úgy siratja,
Annak is, mint az anyáknak nehéz a sírhantja
