Azt nem reméltem,
Soha sem véltem,
Melly szégyen,
Igy légyen
Gyilkos szived!
Tegnap itéltél,
Már ma megöltél,
Átkozott!
Mért kinzott
Igy szerelmed?
Még ismerkedtél
Addig kedveztél,
Edessen,
Kegyessen
Édesgettél;
Mindent igértél,
Hittel esküttél,
Kegyetlen!
Hitetlen!
Megvetettél.
Ah mért kinoztál,
Békét nem hadtál
Állandó
Ha lenni nem
Nem akartál!
Mást megvetettem,
Mert néked hittem;
Ismérem:
Szemérem,
Ezt miveltem!
Dolgomat bánom,
Nagyon sajnállom,
Szerettem,
Vétettem,
Tapasztalom;
De az egekben
Bizom, Istenben,
Hogy méltán
Boszúmat
Rajtad állom!
Ez ha meglén is,
Érzem, szégyen is,
Reménlek,
Még élek
Hivségemben.
De te hitetlen,
Te istentelen,
Megkinzott,
Átkozott
Légy szivedben!
