Bármelly csekély légyen ezen adományom,
Emlékezz meg rólam kedves Tanitványom,
S mivel erkölcsidet mindétig szerettem,
Egy-két szent sohajtást tégy, kérlek, érettem.
De leginkább akkor, mikor már nem leszek
S a halandóságnak karjain enyészek.
Több haszna lesz ennek, mintha könyvet sirnál,
Vagy koporsóm fölé néma szókat irnál!
Néhai jó akaród és tanitód
Ányos Pál.
1784.
