Bárd Miklós: Sport

Bár megviselt az izmom, idegem,
Nékem a sport nem idegen,
S mint lovasember gyönyörködve nézem,
Ha fiaink java a téren
A nemes vetélyben kivál,
Ilyenkor, mint a kivénült csatár,
Az ifjú népet arra biztatom:
Feszüljön ín, duzzadjon az izom.
És bajnok ideállal a szivében,
Planson, porondon, küzdőtéren
Kemény munkában töltse a napot.
De aztán, mikor haza ballagott
Túl a sportlázon lehülve,
E tételemen eltünődve,
Megtoldom azt, de vissza nem szivom:
Rajta fiúk! – feszüljön az izom,
De nehogy végül lemaradjon,
Verten mögötte kullogjon
A duzzadt testiségnek:
A szellem és a lélek.

1931.