A tél dühöng a zord Kárpátokon,
Hófergeteg tánczol a hegyfokon.
Fehér egén a téli madaraknak
Gyász-sergei felhőként kavarognak,
Temetve a nyár emlékezetét.
Az éj világos, a nappal setét.
Bilincselt karral a fenyves csörömpöl,
Küzködve ég felé a hóözönből.
megjelent: Vasárnapi Ujság, 1885. február 22. (8. szám)
