Fölvirradt a a Tenger
az én voltam igazi csupán, tenger között.
Mint más héjakon igyekszem, mint mocsáron,
Nem hallom, semmit másnap elindulnék..
jól elérkezzem ócéánon, Mozognak hegyeken,
Vársz még engem, ott hatalmas hegyeken,
Domborulnak… Domborulnak.
Menj csak velem jössz hanem kitartom,
a Te ellenned, aztán nem tört ki semmit,
botrány a fák alatt, Minden szép volt ami szép volt,
Azonbelűl ha lépsz a Tengeren ?
Állj meg pillanatra mondom a választ.
Mész vagy viszlek a mai napokban,
Elveszetti hegyeken vannak nyomában,
Azt akkarod Szép volt mint a mesékbe.
Szászor a Tengeren,
Oly szép idők voltak nem számit, semmit.
Mást nem Tehettem, nem voltam össze vadulva,
Várj meg engem Titokzatos barlang felé,
Szépség volt Tiszta Égboltján,
Én is túl jobban rosszban, őrzőm a felhők kőzőtt..
Minden, ami szép volt ami annak a célna.
közös felidézem azt a földeken miatt,
Nem zuhan a Folyó, Nem Fújj a szél,
Folyópartján, az Égboltján,
Nem szakadna rám a fényel Tengerpartján,
Fölvirradt a Tenger,
Zuhan szikla parton, zuhan vizek alatt.
Mint hull a vizen túl az ami a kedvenc parton alatt,
ha én felém jössz csodálatos vizeken,
Nem szeretném belemászni a vizben,
Fölvirradt a Tenger
Minden Tavasz lángolna Tenger,
Gyere én felém gyorsan a kalandokra,
csak legyen séta óceán felém,
Magas voltál nékem gyöngyörű szépséges,
Folyóparton voltak Tájak ?…
Minden napra nézd újra hidakat,
Legalább mondaszerint, szavakat mint a parton,
a könnyes szélén velem ott élsz,
Napfénnyel érkezzem.
