Berechet László: Hazafelé jön

Hazafelé jön az ki felém jön,
Mellettem leszel…
Mégis hozzám visszajön,
Ó Istenem édesnő.
Oly Boldog aranyos lettem,

Nem játszom a Tiszta szivvel,
Én örökös bájos őrzőm,
hozzád simulok a szép arcodhoz !…
Mint fél igaz rózsa lesz,

Add a kezed, Ne fuss előttem,
Szorits meg a kezed, és el ne engedj.
Ragyogóan , szép a kezed.
Tedd fel a kezedre, vedd fel a gyűrűt.
a bájos szivemben, zártál mögém,
ha Szeretsz engem, Oly szép volt az emlékben,

Bemegyek, a hatalmas szobába.
ezután pihentem, a puha ágyadon,
Másnap felkell reggel…
Kimentem, a Tulipános kertemben,
Azt hittem, Rózsa voltam Boldogságban,
Köszönöm neked,

Drágám, ha meghalok a szerelemért,
és bizzál bennem, adsz nekem,
Szerelmet szivemben,
Gyere vissza hozzám édesnő,
Te voltál virágszállam…
Enyém leszel örökös szivemben,

Add vissza nékem ey száll virágod,
Tiszta lelkemen egy forró ölelés miatt,
Szállnak a tulipán, láttom a könnyes
szemmel emlékben,
Zivataros volt esőkben, rózsa volnék.