Imádlak téged eszmények eszménye,
Ki alkotóan létre hoztad éltem,
Ki rettentő-kegyelmesen megadtad
Az öntudatot, melyet sohsem kértem!
Nem lázadok fel a meglévő ellen,
Nem mondom: hogy az élet kín és átok.
Van, a mi van, mert hogy lehetne máskép?
Teremtél, és – én Néked megbocsátok.
