Frenyó Krisztina: Mielőtt irgalmat nyújt az Isten

Van, amikor semmit sem tehetünk.
Hiszen Isten kezében van, röpke életünk.
Marad a Hit és a Színtiszta Bizalom.
Hosszú Imádság egy nehéz hajnalon.

Az Angyalokhoz fordulunk, s’ velük hangosan beszélünk.
Könyörgésünkre, irgalom-választ remélünk.
És továbbra is vakon hiszünk a Csodákban.
De mi mást is tehetnénk e mulandó világban?

Van, amikor kevesek vagyunk mi halandó emberek.
És ahová, már magasabb szférák kellenek.
Ilyenkor, na: Ilyenkor kell nagyon a Csend legbelül
Bennünk, hol az Isten, mielőtt irgalmat nyújt, még elmerül.