Ki néz reátok résztvevően,
Ki ejt könnyet felettetek –
Tűző napon, jeges esőben
Kifakult rózsalevelek?
A levegőég harmatcseppje
Fel nem üdit már titeket –
Hisz nem ragyoghat kebletekbe,
Kifakult, árva levelek…
Falánk bogár, a méhe, lepke
Mért sirdogálna értetek?
Hogy ősz borult a kikeletre?
S fakultok rózsalevelek?
Fényben, örömben átaléltek
Egy csillogó nyárt veletek –
Bús szánalmat most mit reméltek,
Kifakult, ócska levelek?
Kinyilástokra nóta zengett,
Megittasult a kikelet.
Ki fog most is dalolni nektek,
Szegény kifakult levelek?
Elég volt fényből, virulásból –
Mit bánt, hogy elfelejtenek?
A csönd legjobb halotti fátyol –
Megvéd kinosabb elmulástól
Tört szivet, – fakó levelet…
