Nem de! amíg csapogattad
Fa csigádat, szögdözött?
Most hever, mert nem bántattad,
Gyermek játékid között.
Így aki a szerencsének
Mindég lágy ölében ül,
A szép erkölcs öszvényének
Űzésében elhenyül:
De fel ébred a serénység,
S hasznának lesz látszatja,
Ha nyavalya, vagy szegénység
Néha meg látogatja.
