Hogy az eső el eredett,
Egy kényes Juh meg ijedett,
S a sűrű bokrokba mászott.
Igaz, hogy ott meg nem ázott:
De még nagyobb kárba esett;
Mert amíg jó időt lesett,
A tüskékbe megakadott,
S gyapja java ottmaradott.
* * *
Így néha megkárosodik,
Ki Ügyészhez folyamodik;
Sokszor nagyobb a veszteség,
Mint a pörből várt nyereség.
Kis János hasonló verse: https://www.eternus.hu/vers/2225
