Pósa Lajos: Oda, oda mind, ami jó…

Oda, oda mind, ami jó,
E sártekén boldogitó!
Kerül, kerül… én kergetem,
Soha utól nem érhetem!

Állj meg, öröm, tündérleány!
Csak egyszer is borulj reám!
Szivem dobog, tüzben lobog:
Egy csókodért majd meghalok!

Hátra se néz, csak megy, repül,
Szenvedni hagy szivtelenül.
Lerogyok a kemény kövön,
Tüskebokor reám köszön.

S fejem fölé, mint a halál,
Hollók sötét csapatja száll.
Világ pora temet… temet…
Takarja bús életemet.

Hiába törsz, sors, ellenem!
Lerázza a port szellemem.
Tekintetet az égre vet:
Isten szeme reá nevet.

Repül, repül… s magasba’ jár,
Mint egy fehérszárnyú madár.
Beragyogják a csillagok,
Örök fényben égő napok.