A nagy utczasarkon
Öreg koldusasszony,
De nagyon szereti
A jó szívű Annát,
Mindennap kap tőle,
Mindennap egy krajczárt.
Örül, mikor látja,
Hogy megy iskolába,
Szives, édes szava
Jól esik lelkének,
Vele olyan szépen
Mások nem beszélnek.
Csókolja a pénzét,
A ruhája szélét,
A lába nyomát is
Ezerszer megáldja –
Egyszer a kis Anna
Nem megy iskolába.
Nem megy iskolába,
Mindhiába várja,
Toronyban a harang
Szomoruan csendűl,
Megfájúl a szive
Egy rosz sejtelemtűl.
A nagy utczasarkon
Öreg koldusasszony
Ibolyavirágból
Koszorút kötözget,
Minden levelére
Hullat ezer könnyet.
