Pósa Lajos: Viszi, viszi folyóviz a virágot…

Viszi, viszi folyóviz a virágot,
De meguntam ezt az egész világot!
Mért is voltam a szerelem bolondja?
Örömömet elragadja, sodorja.

Nem érdemes tiszta szivből szeretni,
Nem érdemes szived egyhez lekötni.
Hajolj ide, hajolj oda, mint a nád,
Jó barátom, neked áll majd a világ.