Reviczky Gyula: Tavasz-vágy

Messze még a tavaszig?…
Alig várom, óh alig.
Hogy már egyszer valahára
Megfürödjem langy sugárba’.

Nem kivánok én sokat.
Szellőt, mely megsímogat;
Egy darabkát fényes égbül,
S duzzogásom ujra békül.

Csak azt kérem, ha a nap
Szobám fölött elhalad:
Pillantson be sugarával.
S leljen dallal, ibolyával.