Álmot láttam,
Álmot boldog szerelemről,
A’ miképen a’ sötét föld,
Mely fehér lepelben alszik,
Virágos mezőt, madárdalt
‘S délibábot álmodik.
Milyen boldog a’ sötét föld!
Majd eljön az ifju nap,
Álmodását elcsókolja
Nyájas szerelemmel,
‘S fölébreszti szebb valóra,
Fölébreszti új tavaszra…
Milyen boldog a’ sötét föld!
