Csákányok, pörölyök, ásók és kezek,
hámorok és szurtos kis műhelyek
munkája és mocskos élete,
sok keshedt, keserű hétköznap,
köhögés, hajszolt, mosol?tal?n este,
suta sóhajok, nyűtt, izzadt álmok
végtelen és jeltelen temetője,
dagadt izmok, olajos tenyerek,
rossz tüdők és bamba tekinteték,
reménykedések, sovány betétkönyvek
gyászos, gyűrött párnák alatt,
hervadt-víg asszonyok, éhes gyerekek,
lázak, lobogások, lelkek, életek –
egy pillanat alatt a tiéd,
minden munka nélkül a tiéd,
egyedül a tiéd.
Mikor azonban a croupie? eléd teszi
a zsetonok tarka vagyonát –
őrájuk gondolok, az éhezőkre,
a fáradtakra, az izzadókra,
a dolgozókra, a milliókra,
a mocskosokra, a nagyon jókra,
a tűrőkre, a krisztusokra,
akikkel gúnyt űz a játék,
de akik nem zúzzák össze
a szerencse kerekét.
Monte Carlo, 1928
