Székelyudvarhelyen
Nyögve fú a szellő,
Zugva foly iszapos
Ágyán a Küküllő;
Nyögve fú a szél; mert
Székelytámadt-ról jő,
S vitézek sírhalmát
Mossa a Küküllő.
János Zsigmond alatt
— Ugy mond a kronika —
Feltámadt a székely,
Vezér volt Balassa.
Feltámadt; mert hona
Sebét nem nézhette,
S a vérrel szerzettet
Vérével védette.
Nem gondol fészkiért
Éltével a madár:
Hát a bajnok székely
Gyávább a madárnál?
Halálos harczot kezd
Étkiért a tigris:
S nem rabiák el tőle
Végső falatját is?
Nem gátiák jogait
S ősi kiváltságát?
A lassu Marost is
Feltorlasztja a gát.
Feltámadt a székely
De Radák és Majlát
Zsoldos csapatokkal
Megtörék hőshadát.
Elhullott harczfiak
Békén nyugodjatok!
A székely honért ti
Vitézül haltatok.
Székelytámadt-várát
Bár gúnyul épiték,
Büszkélkedve néz rá
A késő ivadék.
