Folyóvá lett: hát áradnia kell.
S a sorsa két part közt folyatja el.
E két part szűkít életet belé.
S menekül partlan távolok felé.
Fut, mert rohanni hajszolja a part.
S nem arra tart, amerre kedve tart.
Őrajta ivel két part közt a hid.
A híd köt s választ… s part nem közelít.
Két part közt ő visz csolnakot, hajót.
És mindig, másnak visznek a hajók.
És néki holtig, holtig futni kell.
És nem hagyja a két part holtig el.
És igy foly el a kedve, búja, vádja
Két part között… És egyik sem barátja.
