Jer már egyszer hozzám
Karjaim közzé,
Nem oly komorhoz ám
Ki le öltözé
Az igazi szivnek
Édes lántzait,
Ki egy nyájas hivnek
Rablá napjait.
Jer hozzám oh te szerelmes!
Kedves kegyetlen!
Hidd el, hogy e’ gerjedelmes
Sziv ég szünetlen,
Hozzád szép Angyalom,
Mert tsak egyedül,
Te szívedet vallom,
Ki nekem jót szül.
Érzékeny versek c. kötet, Pest, 1817.
