Elbúj a’ nap, mindjárt fénnyével áldozik; –
Talám Máriám is mostan halálozik.
Im a’ Városba is ezennel beérek;
Mily pusztáknak látznak előttem e’ térek!
Nem mesze vagyok már hívemnek házától,
Édes nyögéseim kedvelt Angyalától.
Érzékeny versek c. kötet, Pest, 1817.