Tihanynál haldoklik a visszhang,
A “riadó lányt” nyakig befalazták,
A táj szava halállal vívja harcát,
A hangja tört.
Szorul a gége,
E partról indult árnyba, éjbe
A vértanú magyar király.
Szülötte-földem, ős pannoni táj,
Beléd kiáltok: szirtek, ormok,
Miért hogy amit visszadobtok,
A hang fullad, a szó zihál?!
Tünődöm… körül száz neszes sirály
Sikong; – a habok alkonytűzben izznak,
Tihanynál haldoklik a visszhang,
A magyarságot nyakig befalazták.
1931.
