Virágzó fák közt napsütésben,
Ki sétámat a külvárosba’ végzem,
Azt kérdem: mért e cafatos gúnyák?
Hová lettek az ünneplő ruhák?
Mért ünnepli itt Úrnapját a condra,
Szennytől belepve, napfénytől befolyva
A virágzó vadgesztenyék alatt?
Annak, mi dísz, megártott itt a nap,
Arany zsinórom színt veszt, mint a vérvett,
A köpenyem bíborja perzsel, éget,
Felém ha villant nem titkolt keservvel
Ez a sok rongyos ember.
1933.
