Bartók Lajos: Te völgy…

Te völgy, hol hőbb a nap és olvadóbb a hó,
Tél hamarább fut, nyár tovább pihen,
És szebb virány közt lüktet a folyó,
Te völgy, e szóra oktatsz; Szerelem!

S te bérc, vihar korbácsát megvető,
És visszavágó villámok haragját,
Te elhagyott, sujtott, kopár tető,
Fenséges bérc, ezt mennydörgöd; Szabadság!