Felséges Úr!
Ha kis szolgája fehérbe öltöz,
szabad-e néki bemenni Önhöz?
Felséges Úr!
Fáradt vagyok már, sajog a lábam
állni e fényes előszobában.
Felséges Úr!
Lássa, szívemben a reménység jó,
de Önt meglátni nem vagyok méltó…
Felséges Úr!
E házon kívül mindent az ár mos:
messziről jöttem, s köntösöm sáros,
Felséges Úr!
Lázadó vérem jaj, lecsitult rég:
ottbent csak sírnék, elébehullnék! –
Felséges Úr!
Ha kis szolgája fehérbe öltöz,
szabad-e néki bemenni Önhöz?
1924. augusztus 19.
