Ama nemzetek vérében
Úszkált világ zsivánnya,
Felpöffedt kevélységében
Nézd el! még azt kivánja:
Hogy harambasaságának
Az a jutalma lenne,
Hogy egy Homérus lantjának
Ezüst húrján pengene.
De elesnek szándékjoktól,
Ha ily polcra kapkodnak
A vérszopók, mert azoktól
A Múzsák undorodnak.
Csak az emberi nemzetnek
Felséges barátjai
Lehetnek e tiszteletnek
Valóságos tárgyai.
Ők csak azokról zenghetnek
Halhatatlan hangjokkal,
Kik az égre törekednek
Emberi virtusokkal.
A Földi geniussának
Van tehát arra jussa,
Hogy lantozzon árnyékának
Egy hazánk Homérussa.
