Látod, az élet
elcsendesedett!
Zörögnek az úton
fáradt szekerek,
már messze zörögnek,
mert száll a sötét…
Aludjál, álmodj,
ez a csönd a tiéd!
Földöntuli mámor
forgatja a fát,
mert érzi a felhők
lágy forgatagát.
S elveszti alakját,
elveszti szinét…
Aludjál, álmodj,
ez a csönd a tiéd!
Felgyújtani lámpád
mit érne? – Sovár
lelked belehullna,
mint esti bogár,
mely táncol a fényre
s nem tudja, miért…
Aludjál, álmodj,
ez a csönd a tiéd!
Megszűnik a szívben
gond, lárma, harag
s már te is a lengő
Hold sugara vagy!
Cip-cirip… a tücsök lent
pendíti az éjt…
Aludjál, álmodj,
ez a csönd a tiéd!
