Fényes acélpáncélba testem
Kétélű biztos kard kezemben,
Nem érhet semmi baj!
Sisak védi fülem a jajtól
Részvét szívemhez nem lel ajtót,
Nem érhet semmi baj!
Két nagy toll leng a sisakforgón
Egy gyászfeketén s egy vérbordón,
Nem érhet semmi baj!
Szemem hajvékony résen les ki
Villámait azon ereszti,
Nem érhet semmi baj!
A nyil döglötten hull le rólam
Nincs halál a rám lőtt golyóban,
Nem érhet semmi baj!
Lecsapni vaskarom ha fordul
Tigrisfogsorom megcsikordul,
Nem érhet semmi baj!
Páncélom börtönébe zárva
Bolygok vad gyilkos, szegény árva…
Nem érhet semmi baj!
Nyugat, 1916 / 13. szám
