Zöld a liget, zöld a mező
Körűlem.
Minden virúl, minden vigad
Kivűlem.
Azúr-egen mosolyg alá
Dicső fény,
Rigó sereg fütyöl körűi
Fa zöldén.
Még a tücsök daliása is
Vidító,
S lakóitól viszhangoz a
Terült tó.
Ezer madár között a kis
Csalogány
Olly szivigézőleg zeng zöld
Fabogán.
Mi háborgat? mi nem hagy hát
Nyugodni,
Van é, mi kéjt, s elégedést
Fog adni?
Bűnsuly ártatlan lelkem nem
Kinozza;
S ifjú erőm virágait
Meghozza.
De ám minden mást boldogít,
Csak én nem.
S magányban boldoggá lehet
É lennem?
Mást nem vidíthatok, s igy más
Se vídit,
Azért borong az ifjú illy
Magán itt.
