Az én bánatom
Végtelen, mély, mint a tenger,
S mint ez, gyöngyöket terem.
Szemeimbe nem csal könyet,
Mert könyemből dal leszen.
Az én örömöm
Oly tündöklő, oly sugárzó,
Mint a csillagfényes ég.
S néma, mert benn bú, köny és dal
Mind mosolylyá változék.
