Morócz Jenő

Morócz Jenő: Temetői gondolatok

Nem képzellek sötét alaknak én,
Éles kaszával válladon – halál,
Habár lehelleted hideg szelén
Az ember lelke túlvilágba száll.

Nem képzellek éhes sasmadárnak,
Karmaiddal préda-konczra várva,
Sem örvénynek s futó folyamárnak,
Mely az embert hüss ölébe zárja.

Képzellek szelid vonásu lénynek
Telve jósággal arczodon – halál,
Mert hisz’ annyi szenvedő szegénynek
Sebére írt és enyhülést adál…