Lampérth Géza: Túl az Oceánon…

Túl az Oceánon,
A tiszai tájon
Most reszket a harmat
A buzakalászon,
Kék buzavirágon…

A tiszai tájon,
Árva nyoszolyádon
Most térsz pihenőre
Én elhagyott párom,
Kékszemű virágom…

Most térsz pihenőre
Pacsirta dalával,
Most száll imádságod
Estharang szavával,
Síró furulyával…

Tudom: engem keres
Álmod fehér szárnya…
De hiába keres:
Elrabolt a bánya,
A fekete tárna!

Ördög rabja vagyok,
De, ha rád gondolok:
Pokol tornácán is
Imádságba fogok –
Sirok és zokogok…