Mondod, lány, hogy bizony már
Sokszor valék szerelmes,
S hűségi esküvésem –
Hogy is mondjam ki? – kétes.
De nézd, mi sok csillag hull
Le, és egy sem hibázik;
Szívemben is az érzés
Egész teljben virágzik. –
Ami lehullt, leányka,
Nem volt valódi csillag,
S engem sajnálj meg inkább,
Hogy hittem egykor annak. –
Ha érzed, hogy valódi
Csillag vagy, drága lélek,
Nem hullsz le szűm egéről –
S én mégis féltve féltlek.
