Nógrádi Pap Gyula: Nem kapok…

Nem kapok egy biztató szót,
Egy mosoly nem támogat,
Lantom azért néha-néha
Egy-egy hangot mégis ad.

Eltünődöm: mily szerencsés
Az üvegházi virág,
Delnő tűzi kebelére
S megcsodálja a világ.

Bárók, grófok, sőt királyok
Bókot mondanak neki,
A müvészet büszke daccal
Fenkölt báját hirdeti.

Félrevonult árva lantom
– Szegény erdei virág –
Oh, ki venne észre téged,
Ki figyelne te reád?

Nem, nem, mégis rád figyelnek;
A csevegő kis patak,
Az ég fényes csillagai
És a dalos madarak.