Északra tartok, ahol deres
Metsző viharok járnak
S éjféli napba néz a népe
A koronátlan wiking királynak.
Északra tartok, hol Freya vár
A dermedt szivű álmodóra,
S egyszer talán előmbe lép
Ibsen örök szerelme: Nóra.
Északra tartok, rózsát szedni
Szürke, ködös, naptalan tájon.
Hullott virágot ugy keresni,
Hogy a lelkem is belefájjon.
Jégvirágon tündöklik a tűz,
Hideg ajkak szent Elmo lángja;
S észak felől a sarki fény
Bepiroslik az éjszakába.
