Hiába titkoltad,
Megsúgta a lelkem,
Hogy te, csalfa kis lány,
Mást szeretsz, nem engem.
Tudom, hogy a szived
Ott járt galambodnál,
Mikor megöleltél,
Mikor megcsókoltál.
Hiába tagadod,
Nem enyém vagy: másé,
A hajlandóságod
Olyan, mint a nádé.
Az is fáj, ha látlak,
Az is, ha nem látlak –
Ki mondja meg már most,
Hogy mit is csináljak?
