Te vadkezű vihar, ne szaggasd a levélt!
Egy-két futó napig hagyd élni még szegényt!
Hagyd csüggni még a fán utolsó mosolyul,
Hisz nemsokára már magától is lehull.
Te lelketlen világ, ne bántsd a lelkemet!
Hagyd csüggni szebb hazán tul a felhők felett!
Ne rántsd le haldokló ábrándvilágibul,
Hisz nemsokára már magától is lehull.
