Salamon Ernő: Nagyon kicsi vers

Délelőtt.
Fonák mosolygás, semmi meleg nap.
Kicsi világ. Köd volt. Temetik a fényt.
Nagykabáttalanság.

Pim, pám, citera jajgat,
valaki szőnyegeket ráz ki énekelve.
Valaki megbotlik, nagy kezén tüzifát cipelve
Hó még fehér, jég ragyog, messze gyár dudál.
Szánon visznek rönköt, orr fagy, ragad le szem.
Az országút nyomán pár ember keres falut.

Egy kanyarnál megáll valaki, találja, hova jut.

Mindegy, akár jobb, akár balra tér:
se jobbra nincs, se balra nincs kenyér.

1933.